szabadulos jatek (exit game)

A szabadulós játék mint oktatásfejlesztési alapkoncepció

Jogosan tehetjük fel a kérdést, hogyan kapcsolódik a szabadulós szobák világához a tanulás és az iskola? A kijutós játékokat néhány éve játszanak az emberek, mégis hogy lehetne ezt az eszközt bevonni az iskoláskorú gyerekek fejlesztésében? Ezekre az alapkérdésekre a tanulmány későbbi oldalain adjuk meg a részletes válaszokat. Elöljáróban annyit érdemes leszögezni, hogy a gyerekek – már korábban megmutatkozó – játékhoz való affinitása hívta életre a szabadulós játék iskolához való kapcsolását. Ez az jelenti, hogy a projekt valós kérdésekre, igényekre ad valós válaszokat, nem csupán elméleti összekapcsolásokról beszélünk.

A kijutós játékok valóban csak néhány éves múltra tekintenek vissza, azonban pont újdonságértékük révén számíthatunk jelentős mennyiségű érdeklődőre korosztálytól függetlenül. A kijutós játékokat az élménykeresés és mai kor szórakozási igényei hívták életre. A megszokott passzív szórakozási formáktól (tv, mozi) az emberek eltávolodtak és interaktív, élmény dús, fejlesztő szórakozásra vágytak, ezért választották az exit game adta kikapcsolódást. A szabadulós szobában mindent ki lehet próbálni és időre megy a játék, akárcsak az életben, ahol szintén gyakran köt a határidő. Ez az izgalmas, számos lehetőséget rejtő tér adta meg kezdőlökést a „TudásVadász” Önismereti, Képességfejlesztő és Közösségépítő Program (a továbbiakban TudásVadász Program) indítására és teremti meg a lehetőségét az oktatásfejlesztési koncepció kidolgozásának.